Derékfájás és isiász a téli hónapokban

A hideg idő beálltával megfigyelhető, hogy egyre több, korábban derékfájással – esetleg ülőideg gyulladással (közismertebb nevén isiásszal) – diagnosztizált beteg esik vissza, ill. jelentkezik a gerincgyógyászati rendelésen súlyosbodó panaszokkal.

Sajnos igaz ez akkor is, ha betegség okait korábban már felderítettük, ill. a beteg többé-kevésbé a megfelelő fenntartó kezelések alatt áll.

Az okok sokrétűek, két skandináv országban (Svédország és Finnország) jelentős számú ismert gerincbeteg vizsgálati adatait kielemezve bizonyítható volt, hogy a panaszok súlyosbodása, ill. a hőmérséklet csökkenése esetén nem véletlen egybeesésről van szó, hanem a hideg (multifaktorális okok miatt) ténylegesen ronthat, a derékfájós betegek panaszain.
Az egyik ok abban rejlik, hogy hideg (főként, ha nem megfelelő az öltözködésünk) az izomzat működésére negatív hatással van. A gerincet támasztó izomzat, a meglévő alapbetegség miatt egyébként is gyakran feszesebb, spasztikussá is válhat, mely a hideg hatására egyértelműen fokozódik. A spaszticitás  görcsös állapot), a váratlanul beköszöntő hideg miatt fokozódhat, e miatt a korábbi egyensúlyi helyzet megbomlik, és fájdalmak léphetnek fel.

Ha mi magunk (például egy váratlan kényszerhelyzet miatt, ami akár hólapátolás is lehet) kellő bemelegítés nélkül, esetleg hiányosabb öltözékben végzünk fizikai munkát, könnyen áldozattá válhatunk.
Az isiász a derékfájdalmak még komolyabb velejárója lehet. Ha az ülőideg fonat a gerinccsatorna szűkülete miatt már eleve kompresszió (összenyomatás) alatt áll, a hőmérséklet csökkenést megelőző légnyomásváltozás miatt az ideg működése romlik, a gyulladásos tünetek súlyosbodnak.
Azaz mindezek miatt a derékfájdalmak erősödése mellett az alsó végtagba sugárzó fájdalmak is megjelennek. Ha súlyosabb fokú a fennálló idegkárosodás, akkor a beidegzés is romolhat, vagy az érző, vagy a motoros funkciók kedvezőtlen változása jelentkezhet (gyengülhetnek az alsó végtag bizonyos izomcsoportjai, vagy érzéscsökkenés, érzéskiesés alakulhat ki, esetleg tér vissza).

Mit tehetünk?

A gyakorló gerincbetegként tudják, hogy a jól megválasztott mozgások, gyakorlatok hasznosak, tehát nem a meleg szobában tespedés a megoldás. Ha házon kívül végzünk fizikai aktivitást, öltözzünk feltétlenül rétegesen, az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően. A derekunk melegen tartására még az öltözék többi részének megválasztásán túl is fektessünk hangsúlyt. Ha szabadban kell mozognunk, főként komolyabb fizikai munkát (pld. tűzifa aprítás, hólapátolás stb.) nagyon komoly bemelegítést követően kezdjük el, hogy izomzatunkat ne hirtelen terheljük meg a lecsökkent hőmérsékleti viszonyok közepette.

Nem árt, ha ilyenkor még körültekintőbben választjuk meg a (szintén meleg!)lábbelit, hiszen az alátámasztási tényezőkön túlmenően fontos, hogy ne csússzunk meg, vagy pláne essünk el, mert az bizonyosan a panaszok fokozódásához vezet. Ha olyan állapotban vagyunk, hogy a tűzifavágás, vagy hólapátolás terhét másra is bízhatjuk, jobb, ha nem kísérletezünk, és válasszuk inkább a könnyű sétát a szabad levegőn.