Térd, váll, boka és csípő fájdalmak

Az ortopédiai panaszok között nagyon gyakoriak a térd, váll, boka és csípőfájdalmak. Szerteágazó okok állhatnak a háttérben. Ezek felderítése a megfelelő ortopéd orvosi kezelés alkalmazásához elengedhetetlen.

Térdízületi panaszokról általánosságban

Se szeri se száma a térdfájdalmakról panaszkodó, az ambulanciára (klinikánkra) látogató betegeknek. A terhelést nehezen bíró, sokszor bicegő, akár éjszakai fájdalmakat említő betegek panaszai a legkülönbözőbb okokra vezethetők vissza. A térdízületen belül (esetenként kívül, ha a térd külső szalagjainak valamely kóros elváltozása áll fenn) kialakult elváltozások steril gyulladást váltanak ki, mely a fájdalmakért legtöbbször felelős. Kezdjük a leggyakrabban észlelt kórképpel a térdízület kopásával, ill másképpen artrózissal.

Térdízületi kopás: Az életkor előrehaladtával a térdízület terhelési felszínein fokozatosan elvékonyodik a porcállomány, mélyreható, nehezen visszafordítható változások keletkeznek az üvegporc, de gyakran a rostos porcállományban is (meniscusok, vagy térkiegyenlítő sarló alakú porcok) tönkre mennek. Ezt a csontok, ill. a térdízületet alkotó szalagrendszer károsodása is kíséri. Az ezzel párhuzamosan jelentkező gyulladásos jelenségek (kóros folyadékgyülem, ízületi belhártya megvastagodás) felelősek általában a megjelenő fájdalmakért. A kórkép részletes ismertetése hosszadalmas lenne.. Fontos, hogy időben ortopéd szakorvos végezze el az állapot felmérést, döntsön, hogy RTG, UH, esetleg CT, vagy MRI vizsgálat szükséges e.. Ha pontos diagnózist állítottunk fel, mérlegelhető, hogy sebészi, vagy nem sebészi módszerek vezethetnek e a panaszmentességhez.

A Térd gyulladása

A fentebb részletezett mechanizmusoktól függetlenül is kialakulhat térd gyulladás. A reumás eredetű, ritkábban fertőzéses eredetű, ill a térd sérüléseihez kapcsolódó állapotok is eredményezhetnek igen hasonló panaszokat. Ezek tisztázása is szakorvosi (ortopéd) feladat, ennek megfelelően a kezelés típusok is igen változatosak lehetnek.

Térdsérülésekről általában: Egy konkrét térdsérülést követően a legfőbb feladat eldönteni milyen képlet sérült? Szalagok, porc, csontos felszínek. Rándulás, részleges vagy teljes szalagszakadás, porcleválás stb. A kezelés a sérüléstől függően, rögzítés, fizioterápia, műtét is leggyakrabban arthroscopia – térdtükrözés lehet.

Boka és boka körüli fájdalmak, panaszok

Főként idősebb korban, alapvetően a már hosszú ideje fennálló statikai zavarok következményeként jöhet létre a felső, vagy az alsó ugróízület kopása. A lábtő csontjainak és szalagrendszerének rendellenes működése miatt a láb speciális ízületeinek (Chopart és Lisfranc) túlerőltetéses, kopásos tünetei is a gyulladásos tünetek miatt duzzanattal, fájdalommal jelentkeznek. A boltozati tényezők passzív korrekciója (gyógybetét, vagy gyógycipő) mellett a pihentetés, nyugalomba helyezés, és gyulladás csökkentés az ortopéd szakorvos feladata. A helyi hűtés is hatékony lehet (ennek több módja lehetséges), de itt is jó hatásúak lehetnek a különböző fizikoterápiás módszerek.

Csípőízületi fájdalmak, ill. gyulladásos kórképek

A térdízületi kórképekhez hasonlóan nagyon sok beteg jelentkezik azzal a panasszal, hogy „forgója” fájdalmas, mozgásai romlanak. Noha az esetek jelentős részében valójában a laikus, ill. a kezelőorvos mást ért forgó alatt, ha a lágyéktájék fájdalma valószínűsíthető, gondolni kell a csípő betegségére. Sőt, gyermekek esetén nem ritka, hogy térd körüli fájdalmak képében jelentkezik a csípő betegsége. A talán leggyakoribb elváltozás, az idősebb korban a csípő arthrozisa.

A csípőkopás (Coxarthrosis)

Ahogy a térdízületnél már említettük, a mechanizmus a csípőízületnél is hasonló. A megfogyatkozó porcállomány, főként a combfej terhelési felszínén, ill. a csípő vápában alakul ki, majd ezt a csont kopásos, degeneratív változásai is követik. A fájdalom nem szükségszerűen áll arányban a fokozatosan megjelenő mozgásbeszűküléssel, de előbb utóbb megjelenik. Az alapos fizikális vizsgálatot követően RTG vizsgálat válik szükségessé, hogy a betegség pontos stádiuma, valamint a kezelési lehetőségek pontosan lehessenek meghatározva.. Az így kapott szakorvosi információk alapján lehet megmondani, hogy konzervatívan kezelhető e az állapot, vagy csípőízületi protézis beültetése szükséges.

Vállöv, a váll, és a felső végtag ortopédiai elváltozásai

Sok esetben egy régi traumás (baleseti) előzmény, vagy csak egy rossz mozdulat hatására alakulnak ki vállfájdalmak. Előfordulhat, hogy a beteg kórtörténetében vállficam is szerepel. Ilyenkor mindig gondolni kell a vállízületben „visszamaradt” kisebb sérülésre, mely a kísérő gyulladásos jelenségek miatt a panaszokért felelős lehet. Máskor a beteg nem emlékszik semmilyen előzményre, a vállfájdalmak lassan, fokozatosan mélyülnek el. Ha a beteg elhanyagolt állapotban, vállpanaszaival viszonylag későn jelentkezik, ill. a mozgásbeszűkülés jelentős, kialakulhat a Befagyott váll (Frozen shoulder) szindróma: a vállízületi merevség, fájdalom okának tisztázása,ortopéd szakorvosi fizikális vizsgálattal, röntgennel,UH vizsgálattal, MRI-vel lehetséges. A diagnózis felállítása után bemozgatás kezdődik, fizioterápia: gyógytorna és fizikoterápia.

Impingement azaz becsípődéses váll szindróma

A váll fájdalom ilyenkor szintén a vállízület finom mechanizmusában, azaz az ízület koordinált mozgásában beállt kóros változásra vezethető vissza. Vagy a felkarcsont fejét mozgató izomköpeny („rotator köpeny”) valamely része- pl. annak sérülése miatt- csípődik be, vagy akár a vállízület mozgásában szerepet játszó nyálkatömlő kerülhet a kar mozdítása, emelése kapcsán összenyomatás alá, mely fájdalmat kelt. A pontos ortopédiai fizikális vizsgálat elengedhetetlen, de többnyire nem nélkülözhető a vállízületi UH, vagy MRI vizsgálat sem. A kezelés lehet gyógytorna, fizikoterápia, vagy gyógyszeres (akár injekciós kezelés is), de bizonyos esetekben az arthroscopos, vagy nyílt plasztikai műtét ajánlható, a pontos diagnózistól függően. A vállízület mozgását a csontos –porcos elemek mellett a felkarcsonton tapadó kis izmok precíz működése teszi lehetővé. Ha ezek sérülnek kialakul a Rotatorköpeny szindróma (ROK szindroma): A vállízületet (pontosabban a vállízület egyik fő alkotóját a felkarcsont fejét) körülöl vevő izomcsoport a rotator köpeny, amelynek fontos szerepe van váll, felkar mozgásaiban. A fájdalomérzeten kívül, melyet a krónikus gyulladásos állapot okoz, kialakulhat a korábbiakban taglalt impingement szindroma is, a két kórkép néha nehezen határolható el egymástól. Sérülés gyanúja esetén a vizsgáló orvosnak el kell tudni döntenie, hogy melyik izom, esetleg az ízfelszín bizonyos része károsodott e.. ehhez segítség az UH vagy MRI vizsgálat. Kezelése átmeneti kímélet után, fizioterápia, gyógytorna. Műtét esetén rotator köpeny plasztika

Szintén külön meg kell említeni a váll körüli fájdalmak kapcsán az AC ( Acromio-clavicularis) ízület fájdalmát.
AC izület fájdalom: az acriomio-clavicularis ízület a kulcscsont és a lapocka nyújtványa (ezt hívjuk acromionnak) között gyakran, főleg fizikai terhelésre fájdalmassá válik. Az ízületben kialakulhat gyulladás, kopás, degeneráció.  Alapos vizsgálat (ennek az ízületnek az érzékenységét kiváltó teszt) szükséges, képalkotó diagnosztikával kiegészítve. Az eredményektől függően a panaszok kezelése konzervatív: fizioterápia, gyógyszeres, injekciós kezelés, ritkán műtéti megoldás lehet.

Vállízületi kopás (arthrosis)
A fenti jelenségek krónikus fennállása esetén lehet beszélni a vállízület esetében is artrózisról, azaz a vállízület kopásáról. Az ortopéd szakorvosi vizsgálatokat követően nem nélkülözhetők a képalkotó eljárások, ( RTG felvétel, UH vizsgálat, vagy MRI) A kezelés jobbára konzervatív: Gyógytorna, fizikoterápia, gyógyszeres (injekciós) kezelés.

Comments are closed.