A táplálék kiegészítők / gyógyhatású készítmények / az ortopéd orvosi gyakorlatban

A médiák napjainkban – szinte az „agymosás” szintjén – ontják a különböző táplálék kiegészítő készítmények reklámjait.

A mindennapos ortopéd orvosi – nyugodtan állíthatom tágabban is, a mozgásszervi gyógyászati – gyakorlatban ténylegesen nagy jelentősége van a valóban jó minőségű, azaz hatékony készítményeknek.
Tárgyilagos – főként összehasonlító-elemzést nehéz beszerezni, hiszen a forgalmazók általában a saját készítmények klinikai eredményeit igyekeznek jó színben feltüntetni.
Nem marad más hátra a klinikai orvosi gyakorlatban, mint saját betegeinken szerzett tapasztalatok alapján törekedni azon készítmények használatára, amelyek hatásosnak bizonyulnak.
A téma jelentőségét támasztja alá, hogy az Egyesült Királyságban a lakosság 40! %-a használ rendszeresen táplálék kiegészítőket, az ízületi bántalmaktól szenvedők körében ez az arány több, mint 60!%.
Sokszor, sokat írtam (és írnak mások is) az arthrozisról (azaz az ízületek kopásos, degeneratív elváltozásáról), melyek gyakran komoly ízületi fájdalmakkal, mozgáskorlátozottsággal is járnak. Ez az idősebb korban népbetegségnek számító kórkép jelentős százalékát adja az ortopéd szakrendeléseknek, és igen sok esetben a korai szakban még nem igényel sebészi ellátást.
Mivel az ízületek, a csont és a porcszövet anyagcseréjében alapvető szerepet játszik néhány vegyület, melyek táplálék kiegészítő besorolást kapott (akadnak persze olyanok is melyeket gyógyszerként törzskönyveztek) úgy gondoltam, nem árt áttekinteni, mit is várhatunk használatuktól.

Aktualitást adott az is, hogy „Arthritis” c. brit folyóirat ugyancsak kiterjedten foglalkozott a témával (megjegyezni kívánom, hogy a szó szerinti fordítás a készítményeket NEM táplálék kiegészítőként, hanem gyógyszer kiegészítőként, alternatív gyógyszerként aposztrofálja, ami talán közelebb van a valósághoz).

Lássuk tehát, mit is használhatunk eredményesen, ha ízületi kopásunk van.

A Brit eredmények – még számomra is – meglepőek voltak.
A táplálék kiegészítők piacán elérhető igen nagyszámú készítményből kevés ért el kiemelkedően jó eredményt, a fájdalomcsillapító, ill. mozgásterjedelmet bővítő hatás szempontjából.
A tesztelést csak szájon át szedhető, ill. helyileg, a bőrön át felszívódó készítményekre terjesztették ki.
Az iskolai osztályzatokhoz hasonlatosan az 5-ös besorolás számított a legjobbnak, ilyet pedig csak a kapszaicin tartalmú helyi hatású készítmény (gél formátumú) ill. a halolaj (kapszula) kapott.
A hazánkban is kiterjedten alkalmazott , glukozamin, glukozamin szulfát tartalmú készítmények az osztályozásban 3-as eredményt kaptak, míg a glukózamin hidroklorid mindössze 1-et.
A napjainkban már nem csak injekciós készítmény formájában, hanem tabletta (kapszula) formájában is kapható Hyaluron-sav készítmények értékelését a brit kutatók nem végezték (?) el, bár saját gyakorlatomban az ízületi funkció, ill. a fájdalom csillapításában igen eredményesnek bizonyultak.
Minden készítményről a porcszövet anyagcseréjében szerepet játszó készítményről fontos tudni, hogy CSAK kúraszerűen hatnak, több hét folyamatos alkalmazás esetén várható a gyulladásos tünetek, következményesen a fájdalom csökkenése.
Az sem lényegtelen, hogy a beteg milyen stádiumában a betegségének kezdi el a készítményeket használni, esetleg orvosa a szereket kombinációban alkalmazza-e.

Csak remélni merem, hogy a közeli jövőben hazai gyakorlatban is napvilágot lát egy elemző tanulmány, hogy az ízületi betegek idehaza is objektív tájékoztatást kaphassanak a forgalomban lévő készítményekről.

Addig az a javaslatom: A készítmények használata előtt konzultáljon orvosával!

Comments are closed.